Szarvaskenden, egy csendes faluban, ahol a futballt legalább annyira játsszák szenvedélyből, mint büszkeségből, történelmi pillanat született a Magyar Kupa-meccsen a magyar futballóriás, a Ferencváros (Fradi) ellen. Ami ott történt, az több volt, mint egy mérkőzés – a sportemberiesség, a közösség és a tisztelet ünnepe volt.
Tompa Róbert, a Szarvaskend technikai vezetője meghatódva emlékezett vissza a találkozó után. „Három őrült, keményen dolgozó hét van mögöttünk, de minden pillanata megérte” – mondta. Az előkészületektől a pálya és a létesítmények rendbetételén át egészen a legendás klub fogadásáig minden apró részlet számított. Tompa szerint az erőfeszítések meghozták gyümölcsüket. „Igyekeztünk jó házigazdái lenni a történelmi meccsnek, és azt hiszem, sikerült is. Legalábbis a visszajelzések ezt mutatják: a Magyar Labdarúgó Szövetség munkatársai, a televíziós stábok, valamint a Ferencváros játékosai és vezetői is elégedettek voltak.”
Egy falusi klub számára a Ferencváros érkezése sokkal több volt, mint sportesemény. Ez egyfajta elismerés volt. A vendégcsapat alázattal és profizmussal lépett pályára, komolyan vette a mérkőzést, és barátságosan fordult a szurkolók felé. „Csak jót tudok mondani a Fradiról” – hangsúlyozta Tompa. „Megtiszteltek minket azzal, hogy erős kerettel érkeztek, és elkötelezettségükkel szolgálták ki a szurkolókat.”
Az este azonban nemcsak a futballról szólt. Orosz Pál, az FTC vezérigazgatója emlékezetes ajándékokat adott át Szarvaskendnek – egy arany Fradi-mezt, amelyet a játékosok, az edzők és a vezetők írtak alá, valamint egy klubzászlót. A helyi utánpótlás játékosai ajándékcsomagokat kaptak, amelyek még fényesebbé tették álmaikat.
A Fradi sztárjainak személyes gesztusai felejthetetlenné tették az estét. Az ír legenda és jelenlegi Fradi-edző, Robbie Keane koccintott a házigazdákkal, mellette Leandro másodedző, aki régi ismerősökkel találkozott újra. Eközben Varga Barnabás, Magyarország egyik legelismertebb csatára, csendben érkezett a kezdés előtt – szerényen, közvetlenül, és örömmel vett részt a kezdőrúgásokban.
Tompa és a szarvaskendi közösség számára ezek a gesztusok túlmutattak az eredményen. „Szívből szimpatizálok a Ferencvárossal. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer részese lehetek egy Fradi elleni mérkőzésnek. Szombaton igazán megtapasztaltuk, hogy a Ferencváros egy igazi nagy csapat – minden értelemben profi társaság, amely mélyen értékeli a szurkolóit.”
A mérkőzés a pályán véget ért, de Szarvaskenden az öröksége csak most kezdődik. A kis falusi klub vendégül látta Magyarország legnagyobb futballintézményét – és ezzel bebizonyította, hogy a legkisebb helyeken is születhetnek a legnagyobb futballemlékek.
Leave a Reply